Townsmen - Medieval Strategy

Faluból város, lépésről lépésre

Az első percekben egy maroknyi lakó és néhány egyszerű épület vár. A játék a klasszikus iskola szerint vezet be: favágó, kunyhó, földműves, majd egy raktár, amely összefogja az egészet. A lakóknak saját napirendjük van – dolgozni indulnak, aztán hazatérnek –, és ezt a kis figurák mozgásán jól lehet követni. Ettől a település már az első órában élőnek hat.

Az előrehaladást a lakók elégedettsége húzza: ha jól ellátod őket, új épületek nyílnak meg, a falucska pedig fokozatosan városias képet ölt, szökőkutakkal, szobrokkal, fogadókkal és gondozott kertekkel.

Búzától a kenyérig: a láncok, amelyekért érdemes játszani

A Townsmen igazi terepe a termelési lánc. Egy kenyérhez gabonát kell termeszteni, a gabonát malomba vinni, a lisztet pékségbe – és mindegyik lépéshez munkás, út és raktárhely tartozik. Ha egy láncszem lelassul, az hamar látszik: a pékség üresen áll, a lakók pedig elégedetlenebbek lesznek.

A leírás tucatnyi városi és termelő épületet említ, és a láncok valóban egymásba kapaszkodnak: az érc a bányából a feldolgozóba kerül, a fa deszkává válik, a deszka pedig új épületek alapanyaga. Nekem ez a rész adta a legtöbb „még egy kör” pillanatot – amikor egy jól beállított lánc végre zökkenő nélkül fut, az a műfaj egyik legjobb érzése.

Évszakok, időjárás és a paraszti naptár

Az évszakok itt nem díszletek. A termés az időjáráshoz igazodik, ezért a raktárak feltöltése a jó hónapokban tervezési kérdés lesz. Ez a ritmus ad a Townsmennek egyfajta paraszti naptárérzést: tavasszal vetsz, ősszel betakarítasz, és közben figyeled, elég lesz-e a készlet a hidegebb időszakra.

Tetszett, hogy a naptár nem öncélú nehezítés, hanem a tervezés része. Egy új lakónegyedet érdemes akkor nyitni, amikor a raktárak tele vannak – és ezt a játék anélkül tanítja meg, hogy egyetlen sort is kellene olvasni róla.

Forgatókönyvek vagy szabad homokozó?

Két módon lehet nekifutni. A forgatókönyvek konkrét feladatokat adnak – ezek jól tanítják a láncok logikáját, és néhányuk kifejezetten fejtörő jellegű. A korlátlan homokozó mód pedig azoknak szól, akik már értik a rendszert, és csak építeni szeretnének. Én a feladatokkal kezdtem, és ezt mindenkinek ajánlom: a homokozó a szabályok ismerete nélkül könnyen egy félbehagyott faluvá válik.

A játék táblagépen is teljes értékűen fut, és a Google Play Játékok szolgáltatásait is támogatja, így a haladás nem kötődik egyetlen készülékhez.

Ahol a korát mutatja

A grafika bájos, kézzel rajzolt stílusú, de nem a legfrissebb: a figurák aprók, és egy sűrű belvárosban telefonon néha nehéz eltalálni a megfelelő épületet. A menük sok információt zsúfolnak kis helyre, a súgószövegek pedig hosszúak. Aki a modern, letisztult felületekhez szokott, annak az első óra nehézkes lehet – utána viszont a felület logikája megszokható. Ha a látvány fontosabb számodra, mint a láncok, nézd meg a Designer City: Medieval Empire értékelését is.